REPÜLŐMÚZEUM  SZOLNOK

 

Szerecsenmosdatás, avagy a Mi-2 intim titka előkerül.

 

Kedves Sándor, Olvasók!

A „Nagyvasak fürdetése” című képriportról jutott eszembe egy történet, melyet szeretnék közkinccsé tenni.


Valamikor, a 90-es évek első felében, vagy közepén történt (1992-től 1996-ig voltam EMO-s a MI-2 századnál). Némi modernizáció volt észrevehető a Magyar Honvédségnél. Többek között mosó berendezések megvásárlása volt terítéken. Egy német cég jelentkezett, mely „hiperszupermindenrejó” nagynyomású gőztisztító berendezéseket gyártott és forgalmazott.
 

A látványosnak ígérkező bemutató – stílszerűen – a Mi-2 és Mi-8 századok épületei közt lévő „Mosó”-n került megrendezésre. A bemutatóra gyakorlatilag mindenki kíváncsi volt, hiszen a kicsit hosszadalmas gépmosás nem csak a sárkányosok, hanem az egész század feladata volt.
Századparancsnokunk kiválasztotta a bemutatóra a lehető legszutykosabb gépünket. A németek összeszerelték berendezésüket és elkezdődött a műsor. A Mi-2 orrészén lévő bogármaradványok szépen sorban eltűntek, minden erőfeszítés nélkül. Mindenki örült. Nem kell autómosó kefe, létra, tornászmutatvány, sitty-sutty tiszta a gép!!! Ezután haladtak a gép kormosabb része felé. Kiderült, a nyugati technikát nem a keletihez gyártották.

A németek mindent bevetettek! Gőz, forgókefe, tisztítószerek… A korom maradt! Bizony, oda volt égve. Valami azonban lejött. A rendszerváltás után felfestett festékrétegek. Konkrétan az, amely a régi 5 ágú csillag alakú felségjelet takarta. Általános derültség! Még a németek is kacagtak.

Kiderült. A korom lemoshatatlan ! Akkor eddig hogy volt tiszta gépünk?

A helyzetet megoldandó, előkerült egy vödör, egy autó mosó kefe és a jó öreg ULTRA por… A korom lejött, a festék maradt. A MI-2 gyönyörű tisztán ragyogott.

Tudtommal a németek által bemutatott mosó berendezést nem rendszeresítették…

Sziasztok,
Papp Zoli