Régi adósságom a MiG iroda harmadik
"kályhacső-szabású" típusának ismertetése. Talán a gép külső
állapota volt ami eddig visszatartott - de most (2012.
november) lássunk hozzá !
Ebből a nézőpontból letagadhatatlan
a MiG-15 és MiG-17 rokonság.
Törzse nyújtottabb mint az elődöké
Innen nézve már felfedezhetők az
utód MiG-21 vonásai is.
A két hajtómű fúvócsöve viszont nem
jellemző a többi sorozatgyártásba került MiG típusra.
A farokrész sokban hasonlít a
21-esére. Minden ízéből a nagy sebesség érzete árad.
A levegő bemenetből viszont még
hiányzik a Mach-kúp,
ami a hangsebesség jelentős
túllépéséhez szükséges.
A levegő útja kétfelé válik és két
oldalról megkerüli a pilótafülkét és a két hajtóműbe vezet.
Az orrban középen és felül
radar-antennák vannak.
A bal...
...és a jobb oldali beömlő.
Hátul a jobb oldali hajtómű
látszik.
Az orrfutó szemből.
Fölül a "biciklilámpa-forma"
leszállófény,
alatta a futó kibocsátásának földi
ellenőrzését szolgáló lámpa
Az orrfutó bal oldalról, fölül a
rugóstag.
Az orrfutó aknája belülről.
A közel hengeres törzshöz a szárny
csatlakozásának nem sok átmenetet kanyarítottak.
A törzsön számos levegő-beömlő
nyílás.
A törzs hátsó részének fölülnézete.
Leszálló fényszóró a törzs alsó
részén.
Bekapcsoláskor irányba fordul,
egyébként a törzs vonalába simul.
A törzs alja.
Nyílásokkal ellátott törzsféklap.
Taréj, amely nagy állásszögű
elemeléskor megakadályozza
a törzs hátsó részének földhöz
ütődéskori sérülését.
Törzsféklap a jobb oldalon.
A párja a kép bal oldalán látható,
előttünk a "taréj" - no meg levegő-beömlő nyílások.
Megint nem vagyok biztos a
dolgomban: itt a fékernyő bekötését sejtem.
A kabintető jóval hosszabb mint az
elődöké.
A szárny tetején egy kisebb...
...és egy sokkal nagyobb
áramlásterelő,
amely a szárny felső felületén a
levegő oldalirányú áramlását korlátozza.
A szárnyvég.
A bal szárny...
és a jobb.
A jobb szárnyvég a pitot-csővel.
A jobbszárny elölnézete,
A jobb szárnytő.
A jobb szárnytő alul, a hátsó
részénél érdekes kidudorodással.
A bal főfutó.
A bal főfutó közelebbről, rajta a
kibocsátás földi ellenőrzését segítő lámpa.
A bal főfutó-akna belseje.
A jobb főfutó az áramvonalazó
(mármint a futó behúzott állapotában!) lemezekkel.
A jobb főfutó.
A jobb főfutó bekötése...
...és aknájának belseje.
A radar vezetősugaras
Grusi-Tomasevics RSz-2-USz (K-5MS), típusú levegő-levegő
rakéta.
A rakéta orrában a közelségi gyújtó
helyezkedik el.
Mögötte a kormánylapok, amelyeket
sűrített levegős munkahengerek mozgattak páronként.
A meghajtó gázsuarak (4 db)
szokatlan módona a rakéta oldalán kerültek kivezetésre, de
ennek megvolt a jó oka.
A rakéta irányítása úgy történt,
hogy egy négy vékony nyalábból álló sugarat bocsátott ki a
gép tűzvezető üzemmódba kapcsolt radarja. Ezt a rakéta
indításától a becsapódásig a pilótának a repülőgép törzsével
célozva a célon kellett tartania. A rakéta önirányítása
abban állt, hogy a hátsó részén és a négy
stabilizátor-szárnyon lévő érzékelők jeleit értékelve a
rakétát "igyekezett" a vezetősugarakon belül tartani. A
hátsó antenna elfoglalta a gázsugár szokásos kiömlésének
helyét.
A jobb oldali, azonos típusú
rakéta.
Az indítósín adattáblája.
A függőleges vezérsík formája
egyértelműen hasonló az utód MiG-21-eséhez.
A magassági kormány helyett teljes
egészében kitéríthető vízszintes stabilizátort alkalmaztak,
igazodva a hangsebesség feletti repülés követelményeihez.
A MiG-19-es sajátos
gázküömlő-kialakítása.
A gázsebesség-fokozó.
A hajtómű "turbina oldala".
A szérnyra függeszthető póttartály.
Megnézzük a pilóta kabinját.
A kabinbelsővel bizony "törököt
fogtam". Egyelőre nem sikerült magyarázatokkal ellátott
rajzot szereznem, a feliratok pedig orosz nyelvűek. A
következőkben lesznek általánosságok és esetleg tévedések -
egészen addig amíg ki nem segítetek a bajból.
A kép bal felső részén a
pilóta oxigén-ellátó rendszere, az ülés szélén pilóta
ruhájának-maszkjának csatlakozói. A kerek mérőműszer körül
viágítás-kapcsolók és potméterek. A gázkart nem kell külön
bemutatni - érdekes viszont hogy nem különül el feltűnően a
két hajtómű vezérlése.
A pilótával szemben bal oldalt a
repüléshez szükséges műszerek: kis- és nagy magasságmérő
iránytű, műhorizont, takarásban a sebességmérő - no meg a
hiányzó időóra helye. A jobb oldali panelen nagy léptékű
magasságmérő, variométer, és Mach-mérő. turbina előtto
gázhőmérséklet-mérőm fhajtómű-fordulatszám-mérő és
üzemanyag-mennyiség mérő.
Középen a futóművek kibocsátó
karja.
Fölül a célzóberendezés és a radar
képernyője hiányzik. Bal oldalt vörös burkolat alatt
fegyverzet-kapcsolók, mellettük két utólagosan beépített
műszer. A fölül látható henger-szerű valami egyelőre
rejtély.
A pilótával szembeni panel bal
oldalán hat mezőből álló vészjelző tabló, A bal felső
sarokban egy furcsa műszer, talán állásszög-jelző?
Alatta oxigén-nyomásjelző.
Jobb oldalt fölül az elektromos
berendezések kapcsolói, alatta sűrített levegő és hidraulika
nyomásmérők. A két "kallantyú érdekessége hogy az
egyiken ciril bettűkkel ez áll: "avar sasszi", a másikon
latin betúkkel hogy AWAR KLAP. Feltehetően ugyanazt
jelentik, de hogy került a gépbe két nyelven ugyanaz a
kezelőszerv ?
A rádió kezelőpultja.
Az átlátszó fedél alatt ismeretlen
kapcsolók, alattuk a fényes félgömb mintha csengő lenne
(nagy marhaságnak tűnik, de nagyon olyan...).
A pilóta ülése és lábának helye,
elöl az oldalkormány pedáljaival. Bal oldalt a piros-kék
szabályozó a fülke levegőjének hőmérsékletét/szellőzését
sugallja.
Ennyit lát a pilóta előre. Középen
a MiG-ekre jellemző vastag páncélüveg.
A pilóta fejtámasza, mögötte a
fejpáncél.
A hátrahúzott kabintető.
A fejpáncél mögötti rész is
érdekes.
Egy hidraulikus - esetleg
pneumatikus rendszer elemeit látjuk.
Egy szokatlan nézőpont.
|