2011. március vége

Az ősz óta a bázison tárolt, de már a Múzeum állományába tartozó L-39 "119", "Cápeti-II." megérkezett a Múzeumba. Nem véletlenül került éppen erre a helyre: a belépő szinte elsőként pillantja meg.

Járjuk körül - egyelőre csak úgy kutyafuttában.

End of March 2011.
"Cápeti-II", the L-39 "119" was stored on the base since autumn, but now arrived in the Museum. It was not placed on this place accidentally: The entering guest notices it almost instantly.
Let's walk it around - for this time only in a hurry.

2013. júniusa: körülnézünk a kabinban és érdekességeket keresünk kívül is.

Várjuk kiegészítéseiteket !

Az első kabin.

Fölül a II. világháborús emlékeket ápoló muzeális (végül is ott vagyunk !) jellegű célzókészülék.

A középső műszerpanel fölső része, a célzőkészüléktől jobbra újabb keletű műszer doboza.

A pilóta előtti műszerek - hiánytalanul ! Van benne valami a Moravából (miért is ne?) de a színe hamisítatlan MiG.

A két pedál között a fegyverzet kapcsolói.

Bal oldalt az elmaradhatatlan jelzőrakéták indítója.

A jobb oldali panel.

Az elektromos kapcsolótábla.

Középen egy Tesla gyártmányú rádió, alul újabb kapcsolótábla.

Fölül navigációs műszer, középen vész esetén használt vezérlőkarok. Ezeket a pilóta legfeljebb csak nagyon jobbra fordulva látja, ezért a különböző karok végén tapintással jól azonosítható formájú gombok vannak.

A karok mögött jobbra a hidraulika rendszer nyomásmérője, középen ismeretlen célú műszer, balra a műszervilágítás szabályzója.

Még egy kapcsolótábla, ezt szerintem csak a földön kezelik, a pilóta nagyon nehezen érné el.

A középső műszerpanel felett jelzőlámpák. Bal oldalt fölül a bombák / függesztmények kapcsolómezeje, alatta a futók kibocsátó/behúző karja, mellette a futóművek kinti helyzetét jelző lámpák.

A gázkar előtti mező tele van reteszelt kapcsolókkal, ezek a hajtómű indítására, tűzoltásra és egyebekre szolgálnak. A késnyél kinézetű kar a kabintetőt nyitja belülről, alatt huzalkeret védi a guruló/leszálló fények kapcsolóját.

Jobb oldalt a gázkar, alatta rádió (?). A két szögletes zöld lámpa/kapcsoló a pitot csövek fűtését vezérli, a piros kar sárga csíkkal a "tűzcsap" feliratot viseli.

Középen a pilóta oxigénellátó rendszerének kezelőszervei.

A botkormány.

Mágneses iránytű a kabinkereten.

Visszapillantó tükör.

A katapultülés háttámlája.

A kilövéssel kapcsolatos valamilyen késletetés beállításának visszajelzője.

Az első katapultülés fejtámlája.

A másik oldalról. Az ülés mögötti oszlopból ferdén hátrafelé egy fúvóka-szerű cső áll ki. Ezt  - sok más mellett - nem egészen értem.

A piros zsinór a biztosítószegeket köti össze, hogy repülés előtt mindegyiket biztosan eltávolítsák.

A fejtámla alatt feszítőhevederek tekeregnek, gyaníthatóan a pilóta testét rögzítik kilövéskor.

Nem is olyan egyszerű dolog egy katapultülés, még a fejtámlába rejtve is találunk néznivalót.

A két kabint elválasztó plexifal elölről...

és hátulról nézve.

Az oktató kabinja.

A középső műszerpanel. A jobb oldala kismértékben különbözik az elsőétől.

A pedálok közötti panel teljesen más: az oktató itt adhat hibajeleket a növendék kínzása céljából.

A jobb oldali panel csak kis mértékben különbözik.

A fölső kapcsolósorba néhány új, reteszelt kapcsoló.

Innen hiányoznak az RSZBN kezelőszervei (ha jól olvastam a feliratokat).

A hátsó botkormány.

A műszerfal bal oldalán hiányoznak a vészledobás kezelőszervei.

A bal oldali pulton a hajtóműnek lényegesen kevesebb kapcsolója van.

Az oxigén-ellátó rendszer gyakorlatilag megegyezik a növendékével.

A gázkar markolata.

Szokatlan perspektíva: az oktató kabinjában állok.

Az a bizonyos nagyon szép szárnyforma.

A hajtómű bal oldali beömlőnyílása.

A hajtómű első lapátkoszorúja.

Egy kis geometria.

A hajtómű kiömlője.

Természetesen benézünk a hajtóműbe is - kissé illetlen irányból.

Érdekesség: a fotózás idején végig hallottam egy fémes csilingelő hangot. Itt jöttem rá, honnan származik: az éppen lengedező szellő megforgatta a hajtóművet, ez adta a rejtélyes hangot. Nem gondoltam volna hogy egy gyenge szellő is meg tudja forgatni a turbinát és a kompresszort !

Áramlásterelők a vízszintes vezérsík alján. A vezérsík végén V-alakba állított kettős statikus töltéselvezető.

A függőleges vezérsík teteje.

A főfutó kibocsátott állapotát jelző "katona". Ezt szerintem csak az első ülésből lehet látni, a visszapillantó tükörben.

Az orrfutó "katonája".

A gép orrán egy kívülről leolvasható nyomásmérő.

250 bar-ig skálázva

Na, ez egy érdekes szerzet, bármilyen egyszerű darab is. (ld. EZ MEG MI? 2013. július)

A szárnyvégeken a tartályok előtt kaptak helyet a fényszórók. Érdekesség, hogy egy befelé kancsalító fekete folt van rájuk festve, bizonyára azért hogy a pilótákat ne vakítsák el.