REPÜLŐMÚZEUM  SZOLNOK

Hawker Hunter Mk-58

Fordítás / Translation: Frank Valoczy

 

 

 

A Mig-15 kortársa volt.

   It was a contemporary of the         MiG-15.   
 

 

 

 

Fotó: Hérincs István

Ez példány a svájci légierő bemutató kötelékében repült, én is láttam a programjukat.

A felirat szerint a Patrouille Suisse 30. évfordulóján is repült.

This plane flew with the Swiss AF's aerobatic team, I've seen their performance.


According to the inscription, it took part in the 30th anniversary celebrations of the
Patrouille Suisse.

 

Fotó: Hérincs István

A gépágyú ugyan ki van szerelve, de azért jól látszik egy érdekesség: az egyik régebbi repülőnapon (azért írom így, mert nem emlékszem melyiken!), a szpíker felhívta a figyelmet a gépágyú mögötti dudorra: itt gyűjtötték a lövészetek alkalmával kilőtt hüvelyeket, kímélendő a környezetet a szennyezéstől.

The cannon has been removed, but one interesting feature is quite evident: at one
past  air show (I write it like this, because I can't remember which!), the announcer
brought attention to the bulge behind the cannon: empty casings were collected here, to protect the  environment from litter.

 

2010. március

 

Számtalanszor mentem mér el emellett a kicsit szürke eminenciásnak tartott gép mellett anélkül hogy kedvem lett volna alaposabban körbejárni.

Most mégis rászántam magam - és nagyon kellemesen csalódtam, televan érdekességekkel !

 

 

Többé kevésbé a MiG-15 kortársa volt.

Szokatlan a szárnytben lévő levegő beömlőnyílás hegyes ék alakja.

 

A szárny kilépőéle utáni törzsrész már-már aránytalanul hosszú. Erre mindjárt visszatérünk.

A farokrész kialakítása sem hasonlít a megszokott formákra.

Ebben a beéllításban nézve viszont van valami tagadhatatlan MiG-15-17 összhatás, pedig számtalan részletben különbözik.

 

Van benne valami furcsa darabosság, a fúvócső jelentős túlnyúlása a vezérsík mögé meg egyenesen groteszk.

 

Az orr két oldalán érzékelők, középen valamilyen optikai eszköz, talán fotogéppuska.

A lencse mellett, a repülési irány szerinti jobb oldalon egy nyílás van. Feltehetően a lencse előtti védőüveg tisztítását-jégtelenítését szolgálja.

Az orr alatt a tekintélyes fegyverzet gerincét képező 4 db 30mm-es gépágyú beépítési helye.

 

Az orrfutó bekötése. Kevéssé látványos, mert az elülső borítólemez a futó kibocsátása után visszazáródik.

Bizonyosan utólagos beépítés: egy levegő-bevezető nyílás közepébe egy antennát szereltek.

Az orrfutó egyszerű kialakításúnak tűnik.

A brit ipar sem tud örök életű plexit gyártani...

A páncélüveg melletti oldalsó szélvédő-elem viszont kocogtatásra üveget sejtető hangot ad, innen tehát a gyönyörű átlátszósága.

A korábban is említett tároló, amelybe a gépágyúk termelte hevedertagok kerülnek. Andris véleménye szerint a hüvelyek nem kerültek ide, hanem kirepültek tüzeléskor. Megmondom őszintén, az erre szolgáló nyílást nem találtam... Lehet hogy élesítéskor nyílik ki?

Vagy a piros mezőben lévő két cső lenne az?

A kabin mögötti antenna.

Kettő az összesen négy emelő szemből.

Négy ilyen filigrán szem elbírja a gép súlyát.

A vadászrepülőgépnél szokatlan ék alakú beömlőnyílás.

A belső oldalon a turbulens törzs melletti turbulens áramlást leválasztó lemez.

Az első kompresszorfokozat. Szokatlan látvány hogy mintha meghajtó tengely menne előre. Lehet hogy ott is vannak segédberendezések, de lehet hogy a burkolat csak egy áramvonalas terhelés-átadó elem.

A bal főfutó. Nemigen való füves repülőtérre.

Andris felfedezése: a főfutó rugóstagja nemrégiben kirugózott.

Az okát csak találgatjuk: az időjárás melegedésével megnőtt a rugóstagban a gáznyomás, esetleg egy nagyobb szélroham megmozgatta a gépet...

A bal főfutó aknája.

Utólagosan barkácsoltnak tűnik a középen lévő ütköző. Az sem lehetetlen, hogy csak az acél rozsdásodása üt el az alumínium anyagú környezettől.

A főfutó bekötése nincs túlbonyolítva.

Fölül az iménti ütköző: mégsem barkács holmi lesz ez, megvan a szép gyári kivitelű alumínium alapja.

 

A futóakna üresnek nem mondható, szemben egy nagy üzemanyag-leeresztő csatlakozás, felette a szárnytartályból  törzsbe vezető üzemanyag-cső.

Ferdén a futóakna fedelét bezáró munkahenger.

A kép jobb oldalán ábrák, ahogyan elnézem a póttartályok lehetséges függesztési képleteit mutatják

A Hunter saját szárnyain jött Szolnokra, négy komoly póttartállyal felszerelve.

 

A belső póttartályon belül fegyverzet függesztő sín, a póttartályok között és a külsőn kívül további függesztési pontok, feltehetően bombák számára.

A szárny belépő élén a MiG-23-aséhoz hasonló "farkasfog".

A bal külső póttartály, a szárny végén a Pitot-csővel.

A belső, 675 literes póttartály felirata.

A külső, 455 liters póttartály felirata.

 

Ezek tanúsága szerint a négy póttartályba összesen 2260 liter üzemanyag fért el, ami nem csekélység

A szárnyak belső részén irdatlan méretű, "szétnyíló" féklapok.

A szárny-törzs átmenet gondosan áramvonalazott.

A törzs alatt még egy termetes, lefelé nyíló féklap.

 

A sajátos kialakítású farokrész.

A vízszintes vezérsíkok bekötése mögött elektronikus érzékelők/antennák és a fehér helyzetjelző lámpa

A fúvócső fölöttí "simléder"-ben a fékernyő található.

Sem gázsebesség-fokozó, sem utánégető: hangsebesség alatti hajtómű.

Vajon miért ilyen kegyetlen hosszú a fúvócső? Andris nem volt rest megmérni: majdnem pontosan 4 méter!

Ez meglátszik a hátsó törzsrész hosszán is.

 

Körben 4x2 gázhőmérséklet-jeladó,

Tiszta vonalak: turbina, áramvonalazó kúp négy tartóelemmel.

A jobb oldali szárnytő.

A "farkasfog".

A jobb oldali levegő-beömlő nyílás. Alul a korábban megcsodált hevedertag-felfogó.

A jobb főfutó.

A jobb főfutó aknája.

 

 

 

A kabintető jobbról nézve.

A célzókészülék jobbról...

...és balról